19 Nagy a parti, kicsi a ház

Ezen a napsütéses, ám feletébb hűvös napon 6 unatkozó viking ült sárkányaik társaságában az aréna közepén. Hablatynak megint dolga volt, és Asztrid pár percel ezelőtt az alábbit jelentette ki:
- Most....hát, nem is tudom....nincs nagy kedvem gyakorlatozást tartani.

Ígyhát, mivel hirtelen egyikőnknek se jutott eszébe semmi okos, ültünk, és vártuk, hogy valaki mondjon valamit.
Végül Asztrid alaposan végigmérve engem, végül megszólalt:
- Te megmostad a hajad? :-)

-Igen- nevettem fel kissé ironikusan- Még tegnap! :-D

Ahogy sokáig egymás arcába mosolyogtunk, megláttam, hogy mennyire szép. Kedves, kifejező, kerek arca....ellentétben velem.

• Nincs kék szemem
• Nincs sima bőröm
• Nincs szép arc alakom ( ovális)
•  SŐr, még angyal kezeim sincsenek!!! ( ez most honnan jött?!)

- Kitaláltam valamit!- ugrott föl Halvér- Kiwi, kapcsold be a Zenélő Zsebed!

- Igen, létsziiii!- unszoltak a többiek is.

Hát, most nagy slamasztikában voltam: pont nem volt a zsebemben az MP4!!....nem akartam se lebukni, se elszomorítani őket, úgyhogy gyorsan ki kellett találnom valami kibúvót...."Hmmm....mi legyen az?"-forgattam a szemem, mígnem felderült arccal kiböktem:

- Nekem még annál is jobb ötletem van!! Tartsunk ma este egy mini-bulit! Tudjátok, evés-ivás, haverok, csak ez nem olyan nagy, hanem egy zártkörűbb! Mit szóltok?

A srácok egy emberként kiáltottak fel:

- OKÉÉÉÉÉÉÉ!

És ezzel el is volt intézve.....

***

Már délután otthon voltam Opállal, és elkezdtem a partira berendezni a házat. Félretoltam minden bútort, és az összes bon-bon gyűjteményemet az asztal közepére tettem: Hadd legyen valami finomság is! :-D

Opált eltessékeltem, és a lelkére kötöttem, hogy most az Ő kis sarka lesz a buli végéig a színpad. A sárkányom ezt nehezen vette tudomásul, de egy repülő hallal sikerült meggyőznöm.

Aztán az is felmerült bennem, hogy meghívhatnám Kérát meg még pár embert a bulira. Gyorsan papírost és ceruzát ragadva egy kis levelet írtam:

Szia Kéra!

Ma este rendeznék egy kis buli szerűséget, és örülnék ha eljönnél!

Ja, és még HÍVJ MEG PÁR EMBERT! :-)

Kiwi

Narancsot nagy nehezen sikerült előkaparnom. Egy asszony házán gubbasztott, és épp arra készült, hogy lecsapjon egy hatalmas cipóra. Még időben kaptam el, és a lábára kötve a levelet, elrepítettem.

***

Az ajtóm előtt vártam a vendégeket, amik csak-csak nem akartak jönni. Opál mellettem ücsörgött, és ő is ugyanúgy unatkozott, mint én...

Ekkor valami zörögni kezdett a hátam mögött. Hátranéztem, de senkit sem láttam....

Ez megismétlődött még kétszer...

- Biztos, csak az ikrek voltak....ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!

Egy hatalmasat ordítottam, mert egy hideg, pikkelyes valami fogta meg a vállamat hátulról, ami még nevetett is!!

Nem mertem megfordulni. A valami leszállt rólam két elülső mancsával, és a semmiből hirtelen kiolvadt egy piros sárkány, hátán egy lánnyal: KÉRA A HÚGOM, ÉS SZÉLVÉSZ A SZÁRNYVÁLTÓJA!

 - Na mivan?- röhögött Kéra- Hogy berezeltél! Tudhatnád, hogy képes beleolvadni a környezetébe!

- Jól van na!- mérgelődtem- De ha alattomosan mögén lopódzol, mit csináljak?!

A húgom még mindig röhögött. Végül abbahagyta, és fölmérte Opált.

- Hát ő az?- kérdezte végül.

-Aham.

- Szép!

- Kösz! Szerintem is! Amúgy mizu?

- Áh, semmi! A suliban nem hiszik el, hogy Narancs nálam járt!- vont vállat Kéra.

- Ezen ne lepődj meg!- néztem rá- Ők nem jártak még Hibbanton!

A húgom Szélvész fejét vakargatta, és elmerengve bólogatott.

- Jaaj! Majd elfelejtettem- csapott a homlokára- Ahogy mondtad, hívtam még pár embert!- és ekkor füttyentett egyet.

Hirtelen a Napból egy seregnyi sárkány bukkant elő, és mind-mind felénk tartott. A hátukon a sárkánybolond ismerőseim lovagoltak, akik egyenest a 21.századból jöttek el, csak azért, hogy partizzanak egy jót!

A tömeg nagyrészt siklósárkányokból állt, ám volt köztük egy hófehér, és egy furcsa színű éjfúria, illetve három gronkel, és egy-kettő Szörnyen nagy Rémség.

Az emberek egyenként leszálltak. Ahogy hitetlenkedve körbenéztem alig tudtam megállapítani hirtelen ki-kicsoda, de egy dolgot azonnal kiszúrtam: egy piros tüskés, zöld siklósárkányt, és a hátán egy lányt.

 - VIKTÓRIA!- kiáltottam föl, és utat vágva az ismerősök között, elkezdtem közeledni felé. Közben úton-útfélen további barátokba botlottam:
- Hey, Mystral! Te is....? Hogy ityeg?....Á, ki van ott? Csak nem Szandi! Óh, heló!.....Jaj, még te is? Szevaaa!
Ígyhát mindahányan voltunk egy körbe álltunk, és úgy ölelgettük, és kérdésekkel halmoztuk el egymást. És itt most megmutatom, kik voltak:

-Na, akkor kezdjük a bulit?- csapot egyet Mystral a vállamra.

- Hát, mindjárt- mondtam- Még meg kéne várnunk Asztridot, az ikreket, meg Takonypócot.....meg Halvért.

- Na, és Hablaty?- vágott közbe Viktória, és izgatott let.

- Ő most nem tud...főnöki teendői akadtak.

- AAAAAAAJJJJJ!

-De hát.....így is megleszünk!- vonták meg a vállukat a többiek, és invitáltak arra, hogy nyissam meg a partit.

- HÁT JÓ! AKKOR BARÁTAIM, KEZDŐDJÉK A BULIIIIIIIII! :-D

***

A tömeg besereglett a házamba. Azonban az én kis kunyhóm nagyon szűk volt, és páran kint rekedtek. Ekkor ez jutott eszébe Vikinek:
- Vigyük ki a bútorokat, így a többiek is beférnek!
- Oké!- vágta rá rögtön Mystral, és azonnal nekiveselkedett egy szekrénynek.
Aztán lassan az összeset kihordtuk.

***

Nagy sebbel-lobbal végül Asztridék is betoppantak. A lányok azonnal rájuk vetették magukat, és kérdezősködni kezdtek a "Hogy voltuk"ról.

Én eközben Kérával egy mini rádiót bütyköltem.

- Ez egy ócskaság!-dobtam végül félre- Inkább próbáljuk meg a Ipoddal!

Elkezdtem tekergetni a számokat, és meglepődötten vettem észre, hogy valahogy, úton-módon ÚJ SZÁMOK VANNAK RAJTA!

Már meg se lepődöm....túl sok érdekes történik itt!.... :-D

Végül kiválaszottam egyet. Maxra tekertem a hangerőt, majd a táncparettre léptem. Alighogy elkezdtem a táncot, kurjanást hallottam a hátsó sorból: Takonypóc volt az!
Macsón tört utat magának, és különböző pillantásokat vetett a többiekre.  Ekkor fellépett hozzám,kezét nyújtotta felém:
- Szabad egy táncra?
Ekkor hirtelen megragadt, és pörgetett rajtam egyet...Nagyon élveztem, mert meg kell hagyni, nem egy kétballlábas! A "közönség" felmordult de nem izgatott, mert már bőszen táncoltam!
( erre a számra rúgtuk a port:)

Nagy sikerünk volt. A résztvevők együt üvöltötték velünk:

Forgasd a párod, körbe-körbe
Véget ér az este, leesik a földre
Még egy feles, még egy kör
Véget ér az este, leesik a földre!

A levegőt gyorsan kapkodtam, de határtalanul vidám lettem. Nem tudom honnan találta ki, hogy imádok táncolni!!!

- Köszönöm!- veregettem meg vigyorogva Takonypóc vállát, és eltűntem a tömegben, hogy igyak valamit.

A parti este 11-kor ért véget. A vendégek egyszerre indultak haza, és meghálálták, hogy elhívtam őket...

Én meg a megérdemelt pihenésem töltöttem az ágyamba dőlve....

Kiwi, a viking