31 Súlyos félreértés (+ egy kép Opálról)

- Kiwi?...Itthon vagy?-kérdezte valaki a küszöbön állva.
- Aham!- hümmögtem Opál mellől felállva, és az ablakhoz siettem, hogy megbizonyosodjak: nem valamilyen idegen sertepertél-e....de nem: egy zöld, piros tüskés siklósárkány kukkantott vissza rám ami arra ad okot, hogy Vikiék voltak azok!

- Szia!....Örülök, hogy benéztél hozzám!- tártam szét a karomat- Mizu?

- Hát....semmizu!- vont vállat Viki- De képzeld, voltam Sárkányversenyen!

- Mármint részvevőként?- hitetlenkedtem.

- AHA! IGENIGEN!

-Aaah, a mázlista!- bólogattam- Nekem még várnom kell a jövő tavaszig...sajna.

- Ja, és Kéra küldött valamit!- eszmélt fel ekkor Viki, és a háta mögül egy zöld, csillogó cilindert húzott elő.

Ezt hordtam az egyik szilveszteren...és nagyon a szívemhez nőtt. Mint egy ereklyét, úgy vettem át.

- Akkor ma ezt fogom hordani!- határoztam el, egy nagy lendülettel a fejembe nyomva a cilindert.

- Eléggé furin nézel ki!- jegyezte meg Viki, és kuncogni kezdett....Starfire is mögötte.

- Naés?....akkoris rajtam marad!-makacsoltam meg magam- És most eljösz velem, és sétálunk egy jót együtt! Oksa?

És ekkor ahelyett hogy megvártam volna a válaszát, megfogva a karját elszökdécseltem vele.

Jókat röhögcséltünk így kettesben, meg kel hagyni...és ami még mulatságosabbá tet minket, az én voltam, a zöld kalapos agyalágyult. :-)

Amikor már majdnem a fél falut bejártunk, Vikinek egy jó ötlete támadt:

- Nem megyünk el repülni egyet?

- De! Benne vagyok!- derültem fel- Csak még berohanok a nyeregért.

A fejfedő még ekkor se került le rólam. Úgy fel voltam dobódva, hogy semmire, és senkire sem figyeltem...és ebből lett később a gond:

Már a tenger fölött jártunk, és röhögtünk egymás tükörképén. Viki még mindig arról győzködött, hogy vegyem már le, mert nem bírja ki, de én nem hallgattam rá...és ekkor EGY HÁLÓ RÁMCSAPÓDOTT A SEMMIBŐL!

- KIWI! MI EZ?!- rémült meg Viki, és kémlelni kezdte a földet.

- Ez Ereték hajója!- kiáltott fel- De miért lőnek ránk?

Én már nem tudtam válaszolni, mert egyensúlyomat elvesztve, Opállal együtt lezuhantunk a bárkára.

- Áh....te kis sutyerák!Nem fogod bántani az én Vikimet!- vetette rám magát Eret, és egy hatalmas taszítással belökött a börtönbe. Az emberei ránk is csukták a zárat.

- Nyugodj meg Kiwi, megyek és hozok segítséget!- hallottam Viki hangját, miután Eret félbeszakította:

- Viki! MIÉRT MÉSZ EL?! MEGMENTETTELEK EGY IDEGENTŐL! GYERE VISSZAAAAA!!....

***

Én még mindig leforrázva ültem a börtönben, és csöndben tűrtem a matrózok bunkó beszólásait...

Ez a vaksi miért hiszi azt, hogy idegen vagyok? Nem ismerjük már egymást a háborúból?!

Opál is tanácstalanul ült, még toporzékolni se volt kedve.

"- Akkor picim...még ma délután felnyársalnak itt minket!"- néztem rá bánatosan, majd ebbe beletörődve átöleltem Opált nyakát, és elaludtam.

***

Pont amikor lehunytam szemeimet, sárkányszárnyak suhogását véltem hallani. A lelkesedéstől megpróbáltam felmászni, de mivel egy kiálló dolog sem volt, csak a hangokra, és a rácsok közötti apró mozzanatokra tudtam figyelni.

- Köszi Viki, hogy szóltál nekünk!- szólal meg két ember hangja: Asztrid, és Hablaty! Hát még is jöttek, hogy kimentsenek!

- Mi folyik itt Eret?...Miért fogtad el Kiwit?...Ki vele!- kérdezte szigorúan Hablaty.

- Hozd ki őt azonnal, vagykülönben.....!- fenyegetőzött Asztrid

- Álljon meg a díszes társaság!...Milyen Kiwiről beszéltek?- rázta a fejét Eret- Nem ő az, hanem egy besurranó ellenség, aki nem úgy néz ki, mint mi! Nézzétek meg milyen fejfedőt hord! Biztos, hogy nem közénk való!

Asztrid, és Hablaty "Ez-a-fickó-nem-normális!"-arccal néztek egymásra:

- Na jó, én lemegyek, és bebizonyítom, hogy nincs igazad: Igenis Kiwi van odalent!

Hablaty már lépett előre, amikor kurjantások hangzottak a levegőből.

- Ezek tuti Takonypócék lesznek!- ujjongtam, és még bizakodóbb lettem: minnél többen vannak, annál nagyobb a szabadulásom esélye!

Hablaty is észrevette őket, és megkérdezte miért jöttek utánuk.

- Egységben az erő!- válaszolt Halvér, és még folytatta volna a szónoklatot, ha Kőfej nem ugrik elő:

- Hát itt vagy! AZ ÉN HŐSÖM!!

Fel se kellett kukkantanom, hogy tudjam hogy rájöjjek: Eret bizony Kőfej mérhetetlen rajongásának áldozatává vált...ismét.

A fickó nagyon ideges lett a sipítozó, őt ölelgető lánytól:

- Na....EBBŐL ELÉG VOLT!!!- és előkapta a kardját, hogy Kőfejre sújtson vele. Meg is történhetett volna, ha Takonypóc nem lépet volna közbe:

- SZÁLLJ-LE-KŐFEJRŐL!!!- szuszogta, mint egy bősz bika.

"Ügyes vagy Takonypóc!...jól csinálod"-ujjongtam magamban-"...annyira jól, hogy a végén elrepülsz Kőfejjel az öledben, engem meg itt hagytok a sötétben!!!"

Mintha csak erre várt volna Hablaty már jött is le hozzám.

- Hála az égnek, hogy itt vagytok!- hálálkodtam, és levettem a kalapot a fejemről- Ez volt az oka! Azt hitte, hogy én egy idegen vagyok, aki Vikit zaklatja!...- képtelen voltam nem elereszteni egy kárörvendő kacajt.

- Haj, ez az Eret!- csóválta a fejét Hablaty- De azért te se vagy bűntelen! Tudhatnád, hogy Eret egy kicsit bonyolult ember! Jobb, ha máskor elkerülöd!

- Rendben, így lesz- fogadtam meg- De most akkor létszi: Húzz ki innen!

***

- Itt is vagyok!....megnéztem! - bukkant fel a srác pár perc múlva.

- Ugye megmondtam?- vigyorgott Eret, olyan arccal, aki teljesen meg van győződve arról, hogy neki van igaza.

- Nem!...nincs igazad! Ez csak Kiwi, és a sárkánya Opál!....Kiwi, gyertek fel!

A hatás kedvéért, mint egy nagyon megviselt rab, úgy bukkantam fel a sötétből....Eretnek egy szó se jött ki a száján.

***

- Ez a nap ROSSZ VOLT!!- tört ki Viktória- Szegény Kiwit fogságba ejtették, és szinte a fél nap Eret győzködésével telt el!...

- Ja, tényleg az volt!- csatlakozott Kőfej- Mert ez a hülye megmentett!!- és öklével egy nagyot ütött Takonypóc fejére.

- Na de srácok!- billentettem félre a fejem- Nem volt rossz ez a nap!

- Ezt miért mondod?- hökkent meg Fafej- Mert ha egy hajó aljában kell kuksolnod, az azért nem olyan menő.

- Hát nem az, meg kell hagyni!- vontam vállat- De a Vikivel töltött része kifejezetten jó volt, és hogy most veletek vagyok, az is tök szupi dolog!....Tudjátok, minden napban van valami pozitív. MINDEN NAP TARTOGAT VALAMI JÓT!

Majd dúdolni kezdtem az egyik kedvenc dalomat, ami ugyanolyan romantikus beütésű volt, mint én magam...

Az öröm a srácokra is átragadt, így már együtt ugrátlunk, és forogtunk a kék ég alatt.

A fák alatt, ahol a fű nem nő
Megfogadtuk, hogy sosem öregszünk meg
Volt egy esélyed amit nekem adtál
Én megígértem, de nem tudtam tartani

Szívfájdalom, szívtörés
Az egész városban
De valami megfordult, mint egy kapcsoló mikor körbejössz
Darabokban vagyok felszedsz, és egyberaksz

Ezek azok a napok, amikre vártunk
Ezek a napok amikből többet kérsz
Hagyd őket jönni mert még nem végeztünk
Ezek azok a napok amiket nem bánunk meg
Ezek azok a napok amiket sosem felejtünk el

Ezek azok a napok, amikre vártunk
Verd le kalitkát, és csapd be az ajtót
Hagyd jönni őket
Mert még nem végeztünk
Ezek azok a napok amiket nem bánunk meg
Ezek azok a napok amiket sosem felejtünk el

Éjfél után a vadállat egyszer üvölt
Az utolsó fiúk is bedobták a törölközők
Azt hittük csillagok voltunk aznap éjjel
Kívánhatnál és én kiesnék a városból

Az idő elszállt, az idő leszökkent
Az egész városban
Miattad vérzek, mikor felnézek
És te nem vagy ott
Darabokban vagyok felszedsz, és egyberaksz

Ezek azok a napok, amikre vártunk
Ezek a napok amikből többet kérsz
Hagyd őket jönni mert még nem végeztünk
Ezek azok a napok amiket nem bánunk meg
Ezek azok a napok amiket sosem felejtünk el

Ezek azok a napok, amikre vártunk
Egyikőnk sem tudja, mit hoz a jövő
Csak nyisd ki az ablakod, és helyezd el az ágyad
Ezek azok a napok amiket nem bánunk meg
Ezek azok a napok amiket sosem felejtünk el

Ezek azok a napok
Ezek azok a napok

 Kiwi, a viking

Ui.: Ééés.....TÁTTÁRÁTÁÁÁÁÁ! Íme őfelsége:

Fogadok, hogy szebbre számítottatok....uuugye? :-D