32 A völgy 3 őrzője

-Most hova megyünk?...Kérlek, áruljátok már el! Mi ez az egész?

Valkával összemosolyogtunk. Vicces volt Hablaty tanácstalanságát látni. Hajnal volt, és csak mi hárman voltunk az égen: tökéletes az alkalom, hogy Hablaty is megismerje a Titán sárkányok völgyét!
A nő Fogatlan szárnyára ugrott.

- Valami nagyon szépet fogsz látni!....Ugye Kiwi?
- Az, biza'!-bólogattam.
- Semmi rossz dolog miatt nem keltenénk fel!...Csak valami meglepetés miatt!...Úgyhogy ne aggódj!- és megborzolta a fia üstökét.- Csak kövess minket!

 

***

Ugyanazon az alagúton, ugyanazon a kacskaringós útvonalon haladtunk....persze becsukott szemmel: csak Valka lehetett elől, aki jobban tudja az utat!

- Na fiam, mostmár kinyithatod!- szólalt meg egy kis szünet után.

A fiú így tett. Még a lélegzete is elakadt, csak egy "A!"-hang hagyta el a száját.

- Ez...ez hihetetlen! Hogy történhetett?...Hiszen az a völgy...!- szólalt meg végül Hablaty

- Tudom mire gondolsz!- bólintott Valka- Hát, most nem abban járunk...azt már rég elnyelte a föld...De mint látod, a sárkányok itt új életet kezdtek...és benépesítették!...Azért hasonlít arra a régire!

- Arra a régire, amiben az egyik utolsó Gnúvad lakozott!- suttogtam, és  a hosszú csöndből tudtam, hogy még emlékeznek rá.

 - De hiszen...EZ SZUPER!- hitetlenkedett Hablaty- Ennyi idő alatt ideköltöztek?....

...Ez tényleg nagyon jó dolog!...és felemelő tudni, hogy a sárkányok biztonságban vannak!...Ezért érdemes volt felkelnem!

Valka, és Hablaty megölelték egymást....mi, Opállal csak kívülről néztük az eseményeket...és persze lány létemre egy picit el is érzékenyültem...

- Na? Akkor? Bejárjuk a völgyet, vagy sem?...még Hablaty alig látott belőle valamit!- váltottam témát vidáman.- Aztán: nézzétek szegény Fogatlant!

Az éjfúriát megint bébisárkányok serege döntötte le a lábáról...amit őnagysága nemigen szeret. Alig tudta lerázni magáról a kis mitugrászokat, mert a nyavalyások sokkal kitartóbbak, és nehezebben eltántoríthatók voltak!

 

 Egy jót nevettünk szegényen:
- Ha ilyen marcona vagy, hogy fogod bírni a saját kölykeidet?- csóválta a fejét Valka, majd kezével intett, hogy induljunk, és mutassuk meg a fiúnak tüzetesebben a környéket.

 ***

- És most....Tegyétek meg a Völgy Őrzőinek Esküjét!

Fél térdre ereszkedtünk mind a hárman. Enyhe bizsergést éreztem a lábamban, ami azt az érzetet adta, hogy már nem tudok felállni abból az ünnepélyes pózból. Mindenesetre engedelmesen föltartottam az ujjaimat.

- Mi, Hibbant-sziget harcosai, és védelmezői....!

- MI, HIBBANT SZIGET HARCOSAI, ÉS VÉDELMEZŐI....!

-...minden erőnkkel, és szilárd akaratunkkal védjük a sárkányokat, és az ő lakhelyüket!

- ...minden erőnkkel, és szilárd akaratunkkal védjük a sárkányokat, és az ő lakhelyüket!

- Az Alfa sárkány alattvalóiként....

-Az Alfa sárkány alattvalóiként....

-...kérjük őt, hogy velünk együtt épségbe tartsuk ezt a helyet!

-...kérjük őt, hogy velünk együtt épségbe tartsuk ezt a helyet!

Kiwi, a viking