Ha az a Rettenetes Rém nem PONT MA jött volna meg, és nem PONT ma lett volna egy "Baráti Gyakorlatozás", akkor a barátaim SOHA AZ ÉLETBEN nem tanultak volna meg swinget táncolni. De hát mégis....hogy hogyan? Elmesélem.
Itt, Hibbanton már eléggé hűvösek a reggelek. Amikor ma reggel kiléptem, és magamba szívtam egy kis reggeli levegőt, a kilégzésemkor egy termetes párafelhő hagyta el a számat...
- Most nem császkálhatok egy szál rövidujjúban!- motyogtam, és berohantam felöltözni.
Ahogy így sürgölődtem, kopoktatást hallottam az ajtón. Már rohantam is: lehet, hogy Hablaty az!!....De csalódnom kellett:
- Jóóreggel kisasszony!!
Bélhangos.....Ah, mire is vártam?
- Meghoztam a becses-fürdőruháját!- és elkezdett lobogtatni előttem valami bőrből, és fémből készült cuccot....az lett volna az a híres nevezetes, amiben ÉN FÜRÖDNI fogok.
- Óh, köszi!- mosolyogtam, és megkérdeztem- Sok a teendő mi?
- Hát....igen-igen!-bólogatott, és úgy bólogatott, hogy majd' leesett a feje.- Akkor már megyek is! Jó reggelt.
Olyan gyorsan sietett el azzal a falábával, hogy még nekem is dicsőségemre vált volna!
***
Hát...ha már van ilyenem is, gondoltam, fürdőzöm egyet. Opált megetettem, majd mint egy titkosügyök, elsunnyogtam a kedvenc kis tavamhoz.
Fogva a szivárványszínű türcsimet kifeszítettem, és kész szerelésben belevetettem magam a vízbe.
Úgy hiányzott már a víz, a tisztaság érzete!!
- Na Kiwi, nem uszod meg ennyivel!- mondtam magammnak- Most megmosod a hajad is, mert olyan zsíros, hogy facsarhatnád is belőle!
***
Úgy, délután 11-ig élveztem a lubickolást. Megkönnyebült érzettel szökdécseltem vissza a házikómhoz, ahol eközben Opál végighordta az egész lakást a halszálkával!!!
- Jaaaj Opál! Tudod, hogy GYŰLÖLÖK TAKARÍTANI!!- morogtam, és miután láttam, hogy elkékülve elsunnyog a sarkába, nem tudtam haragudni.
És ebben a percben ment neki valami kívülről az ajtómnak. Ijedten rohantam ki, amivel sikerült Opál érdeklődését is fölkeltenem. Hát a küszöbön a kis narancssárga Rettenetes Rém feküdt.
Nagyon meghízott szegényke, és alig bírta elbírni a kis Sparos zacskót, amit hozott. Nyilván valami van benne!
Érdeklődve kinyitottam a csomagocska mellé mellékelt levelet is:
Szia Ivett!
Nem hiszem el, hogy ennyi idő után se tudtad kitalálni, hogy a srácok miben settenkednek....direkt azért nem írtam visssza sokáig, gondoltam felnyílik a csipád addigra....bocs, eddigre!
Narancs pedig egy kicsit megismerte a szobámat, és mint látod, megkóstolta a sóban sült csirkét is! Ízlett neki!
Ja, és küldtem még valamit neked! Remélem örülni fogsz neki!
Üdv:
Kéra
Ui.: Ha nem hívsz meg, én jövök hozzád....a tudtod nélkül!!....
- Haj Kéra!- csuktam össze a papírost, és rásandítottam a kis sárkányra-.....Hát Narancs lett a neved! Szegény te! Na hess, pihenjél egy kicsit!- és bezártam a fészerbe.
Érdeklődve nyitottam fel a zacskót. Reménykedtem, hogy megint valami csokival örvendeztet meg az én drága húgom...de nem. A kezemben EGY IPODOT TARTOTTAM!!!
- Kiakadjak-neakadjak-kiakadjak-neakadjak!?-suttogtam, végül kirobbanam a csöndből......KIAKADOK!!!!!
Hát mondja már meg nekem Kéra, MIT KEZDJEK EZZEL?!
Jó, oké, zenét hallgatni, ami király, de amúgy?! Mit mondjak nekik, a megtudják?! Hogy ez egy cucc a jövőből?!....najóvan, hagyjanak békén!
Nem volt több időm a zsörtölődésre, már 9 óra volt, gyorsan zsebre vágtam az MP4-et, a kihangosítót, és Opált megragadva elrohantam.
***
Szaladtam-szaladtam, és zsebre dugott kézzel vigyáztam a kis kütyüre...
- Szeva Kiwi! Siess-siess!- hallottam ekkor a levegőből, és mikor felnéztem megláttam az ikreket. A cipzárhát leszált elénk:
- Na?! Hogy vagytok?- érdeklődtem.
Az ikrek összenéztek, és röhögni kezdtek:
- Mindíg ezt kérdezed?!....Ahányszor mondod, mi mindíg ugyanazt válaszoljuk: JÓL, KÖSZ!
- Hát jó!....- vontam vállat.
Fafej egy nagy lendülettel az oldalamba bökött. Nem kellett volna, azzal a lendülettel kihúztam a kezem a zsebemből, és az Ipod már repült is!!
Egy percre lefagytam, amikor Kőfej és Fafej észrevette a kis szürke valamit a fűben. " Ajjaj. mi lesz?!" suhant át az agyamon, és elszégyellve magam néztem, ahogy a tesók csodálkozva dobálják egymásnak.
- Jé! Mi ez a gomb?!- csodálkozott el Kőfej. Fafejt is érdekelte az a "furcsaság", és cselekedett: megnyomta a kis billentyűt:
"WHERE THE STREETS HAVE NOO NAMEEEEEE!!!!!!!"-Üvöltött fel egy U2 sláger max hangerőn. A két jómadár nagyon megijedt, és egy nagyot ugorva elejtették az Ipodot.
- WÁÁÁÁÁÁÁH!- üvöltötték, és a cipzárháttal egyetemben kérdően néztek rám- MI EZ A...?!
- Hááát....öööm....-húztam a szót, és gyorsan leállítva a zenét, visszacsúsztattam a zsebembe- Ez egy Zenélő Zseb!
- Hűűűűű! Neked egy Zenélő Zsebed van?!- csodákoztak.
- Igen!- hazudtam, mert magamban nagyon örültem, hogy bevették ezt a mesét. Miért is ne élhetnék az alkalommal?- És az a dobozszerű-izé....hát, az csak egy laposra csiszolt, kifestett kavics volt! Valójában innen jön a zene!- és a kabátomra mutattam.
Az ikrek úgy nézte rám, mint egy istenre.
- Ezt kell megmutatnod Hablatyéknak!- bólintott Kőfej, és erősen megragadva a gyeplőt tartó karomat, a cipzárhát hátán elhurcibált engem. Mondhatom király volt!.... :-/
***
Hablaty, Asztrid, Takonypóc és Halvér azonnal felálltak, mihelyts megláttak minket.
-NAVÉÉÉGRE!-ásított Takonypóc- Jól megvárakoztattatok minket!
- Mivel egy kicsit későn érkeztetek, most elkezdjük a játékot!- tapsolt egyet Asztrid, és mindjáunkat egy-egy székhez intézett- Szóval, azért szerveztünk egy ilyen kis laza összejövetelt, hogy megtudjuk ki, miben a legjobb! Lehet, hogy új dolgokat tudunk meg egymásról, és lehet, hogy a harcban is sok hasznát veszük! Akkor lássuk! Ki kezd?
***
- Én a Sárkányok Könyvéből tudok nagyon sok dolgot- kedzte Halvér- Például tudom azt, hogy a....
- Bocs, most ne!- szakította félbe Hablaty, mert tuti, hogy nem akart végighallgatni egy kiselőadást.
- Én a harcban vagyok különleges!- állt fel Takonypóc, és hogy ezt kamatoztassa rögtön fel is állt, majd egy termetes bárdot belevágott egy céltáblába.
- Mi a jakborogatásban vagyunk jók!- szólaltak meg egyszerre az ikrek, de mivel ezt külön akarták mondani, rögtön összevesztek.
- Na és Te Kiwi?...Te miben vagy a legjobb?
- Ööömmm....a táncban!- válaszoltam esetlenül.
MIÉRT PONT EZT MONDTAM?! Féltem, hogy nehogy észrevegyék azt, amiről már ketten is tudnak.
- Milyen tánc?
- Hááát....megmutatom!-mondtam, és középre álltam. Az ujjam eközben találomra rányomott egy számra: Parov Stellartól!
" De hisz' én nem tudok electroswinget táncolni!" estem kétségbe.
- Akkor imprózzál!- szólalt meg a Belső, Meggondolatlan Énem, és megtettem az első, rugózó tánclépést:
Hát igaz, ami igaz a barátaimon kívül még egy viking se hallot soha ilyen zenét, és soha se látott ilyen táncot. Az összes tánclépés, ami csak súrolta az igazi electroswing koreográfiákat, kész csoda volt a szemeiknek.
- Hűha Kiwi!....- csodálkozott Hablaty, majd hátranézett, és miután látta, hogy a többiek is alig jutnak szóhoz, ő folytatta- Ez mi volt?
- Egy tánc!- válaszoltam, és előadtam a zenélő zsebes mesét. Ámuldozva hallgatták, és nevetgéltek.
- Nekem tetszett!- veregette meg a vállamat Asztrid- Engem is megtanítanál erre?
- Aham. Akár mindenkit!- válaszoltam- Ugyan még sose tanítottam másokat, de....megpróbálhatom!
Így történt, hogy Hablatyék nem akarták abbahagyni a tánccórákat. Ugyan még bicegve, de nagyon lelkesen tanulták a fikcsiket, és egész nap erre az egy számra ugrabugráltunk:
Kiwi, a viking
de jó :D
VálaszTörlésés am, nekem tetszik hogy teszel bele zenéket is
VálaszTörlésTényleg?..... :-D Köszi a visszajelzést! :-)
TörlésNekem is tetszik! :D Most az összes irományod el fogomolvasni! 8-D
VálaszTörlés