57 Hibbanti Újév

- Huh, úgy izgulok!- toporgott Halvér, miközben ki-kinézett a nézőtérre. A nép türelmetlenkedett, mindenki legszívesebben otthon maradt volna.
- Mi is! De nincs miért, mindent jól tudunk!- nyugtatgattam őt.- Na, akkor minden világos?
- Azért összegezd mégegyszer kérlek!- fogta meg a vállam Fafej- Este 11-kor már nemigen fog az agyam!
- Oké, szóval: viking nép, Hablaty felbukkanása, háború, és....a Nagy Évzáró Bumm!!! Akkor mindenki készen van? Hablaty, átismételtétek már a sárkányokkal?
- Igen! :-)
- Aszrtrid, Takonypóc! Áténekeltétek már?
- Igen!
- Ühüm.- bólogatott Takonypóc komolyan- De segítsen már valaki kikormozni az arcomat! Nem látok semmit magamból! Egy hülye tükör sincs itt!
- Oké, várj!

(pár perc múlva)

- Hűűha!
- Ugye milyen menő lett!
- Ja...Kiráz a hideg, ha rá nézek!
- Tudom, én ilyennek születtem!
- Hahahahahaha
- De miért? Ez az igazság!
- Akkor térjünk vissza: Kő, Fa, Hal, megvannak a fáklyák, és a kellékek?
- Minden megvan! :-)
- Akkor rendben! Na, menjetek, idő van! Kezdjük az előadást! Én a közönségben leszek!

Gyorsan az emberek közé szaladtam, és akkor vettem észre Kérát. Amikor meglátott, hevesen integetni kezdett.
- Szia Kéra! Hogy vagy?
- Jól köszi!- válaszolta röviden- Mi lesz itt? Ez lesz az a híres-nevezetes Hibbanti Évzáró Ünnepség?
- Igen!- húztam ki magam büszkén- És én rendeztem!
- Aha!...Akkor már tudom mire számítsak!: tánci-tánci, piruett!!- szökdécselt Kéra.
- Ne gyúnyolódj! Még nem is láttad!
- Héj, kik azok ott?
- Jaj, már kezdünk!.....Bocs inkább megyek hozzájuk!- eszméltem fel, és elszeleltem.

( 1. kép: A büszke Viking nép)


A közönség elnémult, és én is feszült figyelemmel tapadtam a fekete árnyak felé. Négyen még meggyújtatlan fáklyát tartottak a kezükben. Ám egy halk női hangra mindegyik fellobbant.
Legelöl megjelent Takonypóc alakja, akinek éjfekete hamuval minták voltak festve az arcára. Mintha egy lehelletvékony állarcot hordott volna. Mindenesetre hátborzongató volt!!
És aminek külön örültem, hogy ÉNEKELT!! bár nagyon-nagyon nehezen küzdi le az angol szövegeket, de most sikerült neki!! Hál' isteneknek!!!
Most a közönség is meghallhatta milyen vékony hangja van:

Néhány legenda Homályba vész és néhányakat máig emlegetnek De rám emlékezni fogsz Emlékezni fogsz rám örökké Csak egy hiba Amit vétettem Beleírjuk magunkat a történelembe Emlékezni fognak rám örökre Hé, hé, hé Emlékezni fognak rám örökké Kezdtem elfelejteni a tizenéves álmaimat Nem, nincs semmi baj velem A gyerekek mind rosszak Vége a történetnek A heavy-metal összetörte a szívem Gyerünk, gyerünk mondd el Mik okozták azokat a sérüléseket a combodon Tán az üresség amit ma este érzel Soha nem mondtam, hogy egyedül kell túlélned ezt Néhány legenda Homályba vész és néhányakat máig emlegetnek De rám emlékezni fogsz Emlékezni fogsz rám örökké Csak egy hiba Amit vétettem Beleírjuk magunkat a történelembe Emlékezni fognak rám örökre Hé, hé, hé Emlékezni fognak rám örökké Nem állhatok meg míg az egész világ meg nem tudja a nevem Mert csak az álmaiban voltam bátor Míg te meg nem haltál értem, olyan régóta, mióta ég ez a fény Az árnyékomban élsz mert én, én Elfeledtettem veled mindent Egy virágba borulni készülő meggyfa vagy, a virágzástól Csinos vagy, viszont hamarosan vége Néhány legenda Homályba vész és néhányakat máig emlegetnek De rám emlékezni fogsz Emlékezni fogsz rám örökké Hé, hé, hé Emlékezni fognak rám örökké Örökké itt leszünk Nem tudunk virágozni Örökké ordítani fogok Az elvadult generáció, azok vagyunk mi Néhány legenda Homályba vész és néhányakat máig emlegetnek De rám emlékezni fogsz Emlékezni fogsz rám örökké Csak egy hiba Amit vétettem Beleírjuk magunkat a történelembe Emlékezni fognak rám örökre Hé, hé, hé Beírjuk magunkat a történelembe Örökké emlékezni fognak rám

( 2. A vikingek kegyetlen harca a sárkányok ellen)

Asztrid, Kőfej, és én feszülten halk hangon meséltük el a kegyetlen harcok történetét a vikingek és sárkányok, vikingek és más népek között.

Hablaty ezzel a szöveggel bukkant elő:
- Hát ne öljétek őket! A barátaink lehetnek! Teljesen másoknak hisszük őket, ok nélkül ölitek őket! Több száz sárkány pusztult el így!
A műlábát egy kicsit előnyújtotta, eközben Halvér, és az ikrek a vállukra vették őt. Ugyanezt elmondták ők is (-Hát ne öljétek őket! A barátaink lehetnek! Teljesen másoknak hisszük őket, ok nélkül ölitek őket! Több száz sárkány pusztult el így!)

( 3.Háború Drako ellen)

Ami ez után jött, még az előzőnél is sötétebbre sikeredett.

Hatalmas csapdák, bábuk, és monstrum méretű műsárkányok sorakoztak fel.

Asztridék fogták a fegyvereket, és a tüzes fáklyákat, és mintha háborúznának, nekikestek. Az eléneklő: Takonypóc, aki eközben is vad küzdelmet folytatott egy sárkánycsapdán.Hablaty volt persze az előtérben, aki tüzes kardjával önként vetette be magát. Mögötte a kép egyre jobban lángba borult, végül minden leégett.

( 4. kép: Hablaty főnökké avatása)

Hablaty lépett elő Fogatlannal a nyomában. Egy lángoló trónus felé lépett, ami hirtelen elaludt, amikor ráült. Asztridék éltetni kezdték, és mindeki a maga hátasához lépett. Hablaty körbe-körbe járva magyarázott, ismét a sárkányok ártatlanságáról.

Aszrid, és Valka mellette állt.

- Éljen Hablaty! Éljen Hablaty! Éljen Hablaty!!- kiabáltuk egy hangként, mert tényleg ezt éreztük.

A zene bekapcsolt, most senki se énekelt.

És most jött az a Nagy Bumm.

( Figyelem olvasók!! MOST tekerjétek maximumra a hangerőt: Úgy lesz teljes a hatás!!)

Hablaty előre állt, és énekelni kezdett. A többi fiú melléállt, és együtt, szinte ordítva kezdték egyszerre dalolni, lassan megfogva egymás csuklóját, megemelték a másik kezét.                    

Hablaty:Mint egy gyermek, várnál
És a távolból néznél.
De mindig tudtad, hogy te leszel az egyetlen
Ki dolgozik miközben a többiek játszanak
És te, egész éjjel ébren fekszel s azt tervezed
Hogy mindent megváltoztatsz,
De ez csak egy álom!

Az összes fiú:Itt vagyunk, ne most fordulj el,
Mi vagyunk a harcosok kik ezt a várost építették.
Itt vagyunk, ne most fordulj el,
Mi vagyunk a harcosok kik ezt a várost építették,
A porból.

Hablaty:Eljött az idő, mikor felemelkedhetsz
A legjobbak fölé, tökéletesítsd tudásod
Lelkünk soha nem hal meg
Ha búcsúzunk,én elmegyek, foglald el legfelül trónomat, ne sírj értem
Mert ez a munka lesz az én szerelmem.

A lányok, vagyis mi, hátul maradtunk és a sárkányokat gyűjtöttük "csatasorba. Oldalra néztem a könnyes szemmel "üvöltő" fiúkra. 

Annyira beleéllték maugat, hogy Hablatymég a jelet is elfelejtette megadni. Így én uszítottam a sárkányokat.

- EJ!!!

Az összes fiú:Itt vagyunk, ne most fordulj el,
Mi vagyunk a harcosok kik ezt a várost építették.
Itt vagyunk, ne most fordulj el,
Mi vagyunk a harcosok kik ezt a várost építették,
A porból. A sárkányok egy helyre lövellték tüzüket:




( Figyelem olvasók!! MOST tekerjétek maximumra a hangerőt: Úgy lesz teljes a hatás!!)


A lányok, vagyis mi, hátul maradtunk és a sárkányokat gyűjtöttük "csatasorba. Oldalra néztem a könnyes szemmel "üvöltő" fiúkra.
Annyira beleéllték maugat, hogy Hablatymég a jelet is elfelejtette megadni. Így én uszítottam a sárkányokat.
- EJ!!!
 A sárkányok egy helyre lövellték tüzüket:

És ezzel elkezdődött az újév!
B.Ú.É.K. nektek is! :-*