50. MEGLEPETÉÉÉÉS! ( jubileumi, és szülinapi bejegyzés)

Már az előtte levő napokban furcsán viselkedett mindenki....

Pénteken senkivel se tudtam elbeszélgetni a reggeli piacon. Hablatyék egyszerre lépkedve siettek valahova.
- Szevasztok srácok! Mit csinálunk ma?- köszöntem vidáman.
- Most fontos dolgunk van, mennünk kell!- hadarta Hablaty, és húztak is el.
- Na de-!
Még megszólalni se tudtam.
- DE MIÉRT PATTINTOTOK LE?! VÁLASZOLJATOK MÁR!!
De már eltűntek az egyik utcában.
Ez után Viki, Vera, és Kéra trióját véltem ellopakodni az egyik ház mögött. Valami nagy dolgot cipeltek.
- SZIASZTOK! Hogy ityeg?
Ők ijedten néztek fel, és elnyargaltak ugyanabba az irányba, amerre Hablatyék is mentek.
- HÉJ, GYERTEK VISSZA!!
Nem jött válasz.
- Miért ilyen furcsa mindenki?- kérdeztem magamtól, majd vállat vontam, mert aztán eszembejutott, hogy másoknak is vannak fontos dolgaik!


***

Szombaton ugyanez volt....Ekkor már furcsáltam ezt a nagy titkolózást.

***

Másnap délelőttje nyugodtan telt. Nem volt ma kedvem a naptárba nézni, inkább egész nap halat pucoltam a ma esti halászléhez.
- Micsoda átlagos nap!- morogtam, és az unalomtól majd' leragadt a szemem.
Délben nem voltam éhes....Hablatyékon gondokoztam, és a viselkedésükön.
- Már két napja ilyenek!- mondtam Szotyinak- És semmit, de semmit nem tudok róla!!
De ő sem tudta a választ.
Opál nyüszítve kaparni kezdte az ajtót.
- Opál, mi a baj?- ijedtünk meg.
- *Haaaj, nagyon kell!!*- szűkölt Opál, és kétségbeesetten megnövesztette a pupilláit.
- Najó, menjél!- nyitottam unottan ajtót. Még utána se néztem hova rohant ki végül. Fejemet csóválva fordultam vissza:
- Mindig ezt csinálja, ha pisilnie kell!.... :-/

***

Már neyged óra eltelt, de a sárkányom csak nem jött vissza.
- Eddig azért nem tarthat!!- járkáltam fel alá, végül elhatározva magam az ajtó felé léptem. Amikor kinyitottam az ajtót, Halvér állt előttem.
- OPÁL BERONTOTT A NAGYTEREMBE, ÉS MINDENT FELBOROGATOTT!!- hadonászta.
- Miiiiii?!- ijedtem meg- A mocsok!! Vezess azonnal oda!!
Rohanva siettünk fel. El se tudtam képzelni, hogy hogy tehette ezt!!
Halvér megelőzve engem beslisszolt az ajtó, én utána tártam szélesre az ajtót....
- BOLDOG SZÜLINAPOT KIWIIII!!!- kiáltotta egyszerre nyolc hang is.
A légzésem elállt a meglepettségtől.
- Gyere, meglepink van a számodra!- ragadot karon Vera és Viki, majd egy kis-színpadhoz hurcoltak.
Amit ott láttam, azt még most se tudtam elfelejteni. Hablaty, Takonypóc, és Fafej kartonból kivágott, feketére festett gitárokat fogtak a kezükben előttük karton-mikrofon állt.
Halvér egy karton-dobszerkó mögött ült, és már kezdődött is az igazán megdöbbentő "kiselőadás". Valahonnan, egy rádióból talán, felcsendült pár rock, vagy heavy metal szám.
Hablaty volt az, aki erre, az első számra tátogni kezdett

Ez már Fafejé, és Takonypócé volt.

Na, amikor ez jött, azt hittem behalok!! 

"ŐK?! EZT NEM HISZEM EL!!"

Az utolsóra hol egyik-hol másik tátogott:

Megilletődve hápogtam némán, és hatalmas boldogságot éreztem belül.

- ÚRISTEEEEEN, EZ ESZMÉLETLEN JÓ VOLT!!!!!!!- örvendeztem- De....hogyhogy, hiszen nektek nem tetszik a rock!

- Nem is tetszik!- válaszolta Hablaty- De tudtuk, hogy neked még régebben az volt a vágyad, hogy mi hárman rockbandát alapítsunk! Ebben segített nekünk Viki, Vera, és Kéra is!

- Akkor ezért rohantatok előlem ennyire!

- Aha

- LÉTSZIIIII, MOST JÁTSZATOK EL VALAMI NAGYON ZÚZÓSAT!!!

- ZÚ-ZÓ-SAT!!-ZÚ-ZÓ-SAT!!- kezdte Vera, amibe mind belecsatlakoztunk.

- Jó, jó, oké!....De akkor ez után ne hívjatok vadembereknek minket létszi!

- OK!! Csak játszad már!!- erősködött Kéra.

Így is tette. Viki egy ordibálós számra tekert:

Asztridnak ez volt a véleménye a végére:

- Méghogy ne hívjunk titeket vadembereknek! Hiszen most totálisan azok voltatok!- és kacagni kezdett. A többiek csatlakoztak a hangos hahotázáshoz.

- BOLDOG SZÜLINAPOT KIWI! NEKÜNK EZ AZ AJÁNDÉKUNK SZÁMODRA!!

- Nagyon-nagyon köszönöm nektek!!- öleltem meg őket- Fantasztikusak vagytok egytől-egyig!....Na de, hova lett Opál?

Ekkor valaki beleszuszogott a hajamba hátulról.

- OPÁL!!

- *Mi a baj? Boldog szülinapot Kiwi!*

- Óh, Opál milyen cuki vagy!! Imádlak!!- és megpusziltam az orránál.

- Héj srácok, a "Starshipset" fogják adni az egyik adón!- figyelt fel Viki, és maximumra tekerte a hangerőt.

- Uh, nekem mennem kell WC-re!- fogta a hasát Halvér, és kirohant. Én addig annyira felpörögtem, hogy azonnal egy oszlopba állítottam mindenkit, és ezt mondtam:

- Nagyon köszönöm nektek srácok! Imádlak titeket! Gyertek, ugráljunk a zenére!!

Mindenki mosolygott, és kipirulva nézett rám, hogyan járom az örömtáncomat közöttük. Az egyik legjobb szülinap volt, amit el tudtam képzelni magamnak!! Ezt egy hatalmas rajzban örökítettem meg magamnak az utókor számára:

Kiwi

Ui.: BOLDOG SZÜLINAPOT HÁT NEKEM!! ÉS A BLOGNAK, AMINEK EZ AZ 50.EPIZÓDJA!!

KÖSZÖNÖM MINDEN FELIRATKOZÓNAK ÉS SEGÍTŐNEK!!!

DE KOMOLYAN IMÁDLAK TITEKET!! :-* Puszilok mindenkit!!!

Még valami:

Az űrhajóknak repülniük kell

Fel a kezekkel, érintsétek meg az eget

Nem tudunk leállni, mert olyan mámorosak vagyunk

Csináljuk még egyszer

 

Az űrhajóknak repülniük kell

Fel a kezekkel, érintsétek meg az eget

Csináljuk meg utoljára

Fel a kezekkel…!! :-)

Ja, és MOST kérek minden olvasómat, hogy írjanak véleményt kommentben a blogomról: milyen volt idáig? Mit szerettek benne? mit utáltatok benne? Mi volt a kedvenc részetek stb. Lehet hosszú, lehet rövid! :-)

Ja, és mivel d.u. 2-kor születtem, akkor biztos gondolni fogok rátok!