Aztán még ottvan Opál etetése is, akiről kiderült, hogy CSAK REPÜLŐHALAT HAJLANDÓ ENNI!! Mondhatom tapsikoltam örömömben, amikor első próbálkozásomra visszahányta a többi halat, amikért a többiek sárkányai majd' megbolondulnak....elhatároztuk, hogy nekünk, kettőnknek külön kell élelemért mennünk.
Etől a pár apróságtól függetlenül mindíg lelkesedéssel töltöttek el az edzések.....igazán élveztem őket!
Ezekben az időkben elragadtak a gondolataim:
-A sárkányom miért nem kezd el szikrázni alattam, amikor repülünk?!
és hogy
- Miért közelező Hablatynak a főnöki teendőivel foglalatoskodnia, amikor láthatólag szívesebben lene velünk?!
Namindegy, inkább elmesélem mi történt a mai napon.
Ezen a reggelen én értem be legkorábban az arénába. Egy teremtett lelket se hallotam, ám amikor beléptem, Fogatlant találtam bent...."Akkor Hablaty biztos a közelben van!"-gondoltam, és beljebb léptem egyett.....óvatosan, lábujjhegyen.
Én féltem Fogatlantól...
Tudom, hogy hülyén hangzik, de tényleg így van....
Totál be voltam rezelve az erejétőt.....
Tisztán emlékszem, amikor kiskölyök voltam:
Még nem lovagoltam sárkányon, és vendégségbe jártam Hibbantra...már ekkor ismertem őket.
Tisztán emlékszem erre a képre:
....és most még alig hiszem el, de mostmár ez van:
HABLATY EGY FALU FŐNÖKE, FOGATLAN BEDIG EGY ALFA LETT!!! EZ HATALMAS SZÓ!
"Egy Alfa sárkányban hatalmas energia lakozik! Ha ez az éjfúria megijed tőlem, és eltalál, azonnal meghalok...nem úgy mint mondjuk pár évvel ezelőtt, mert akkor még nem volt ilyen erős!"
Valahogy mégis késztetést éreztem arra, hogy megérintsem. Még életemben nem tudtam megsimogatni őt...it az alkalom, hogy megpróbáljam!
Nyeltem egy nagyot,felé léptem. A szívem még mindíg a torkomban dobogott.
- Szervusz...Fogatlan!Hogy ityeg?....- dadogtam - m-m-megengeded, hogy megérintselek?...
Fogatlan érdeklődve felém lépett, és szagolgatni kezdett:
-Tudod, ismersz engem! Kiwi vagyok, a viking!...és jobban meg akarlak ismerni, kérlek, engedd meg, hogy hozzádérjek!
Abban a minutumban Fogatlan beletette orrát a tenyerembe, és megint kék színben kezdett fényleni. De most melegség áramlott belőle, és nem láttam jeleket arra, hogy le akarna puffantani...megkönnyebült sóhajtás szakadt fel belőlem...egy hatalmas energiahullám járta át a testemet, amitől úgy éreztem, mintha lebegnék a talaj fölött.Még soha nem éreztem magam olyen erősnek!
Mikor ránéztem, barátságosan mordult egyett rám, Már nem látszott olyan kegyetlennek.Sőt!:
-Köszönöm!-bólintottam Fogatlannak, és a nyomatékosság kedvéért meghajoltam előtte...
Néma csöndben álltunk egy darabig, mígnem kiötlöttem, hogy Opálnak is bemutathatnám őt, ígyhát a kapuhoz léptem, és kivezettem a Színpompás Szikrasárkányt.
Akár hiszitek, akár nem, A SÁRKÁNYOM MÉG EGYSZER SE LÁTTA A BARÁTAIM HÁTASAIT! MÉG FOGATLANT SE! Hiszen a gyakorlatozások közben Hablaty mindvégig mögöttem repült, és az én kis drágámnak eszébe se jutott, hogy hátranézzen...
- Opál! Ő Fogatlan, a Sárkányok Királya! Fogatlan! Őt már ismered, ő a sárkányom, Opál!
Ami ekkor történt, az hihetetlen volt. Opál azonnal meghajolt előtte, mintha már régóta tudta volna, hogy vele szemben egy Alfa-sárkány áll, majd ugyan bátortalanul, de egy aprót szökkent oldalra, játékra hívva őt.
Fogatlan érdeklődve figyelt fel, mert már biztos unta, hogy szinte mindenki térdig-porig hajlik a színe előtt, és sunnyog, mintha örökké a két válla között lenne a nyaka. Kivéve ez a sárkány nem, aki ugyan megadta a tiszteletet neki, de még játékra is hívja, aminek Ő nem tud ellenálni!!
Így történt, hogy az arénában pár perc alatt Opál, és Fogatlan játékos horkantásaitól lett hangos a tér. Középen álltam, és nagyon vidámnak éreztem magam... A sárkányom szárnyán a foltok a szivárvány összes színében vibráltak, és olyan gyorsan váltakoztak, hogy le se tudtam róla venni a szemem...ez biztos valami érzést tükrözhet...talán boldogságot! Le kéne írnom ezeket valahova!-ezen kattogott az agyam, mígnem...
***
...fél óra elteltével Hablaty megérkezett:
- Nicsak! Úgy látom új barátság született!- mondta lepődötten.
-Igen, ez nekem is furcsa volt!-vallottam be, de nem árultam el a Fogatlan, és köztem lejátszódott eseményeket. Inkább megkérdeztem:
- Na? Sikerült meglógnod Bélhangos elől?
- Hát....igen....tudod, hogy mind a négy napon, amikor tanítanom kellet volna téged, nem értem rá....ezért voltál Asztriddal!- válaszolta, mikor megfékezte Fogatlant.
- Áhááá!Értem!....na és, most mit fogunk csinálni?
- Elkisérsz minket a srácok gyakorlatozására!-vágta rá- Ugyan még nem tudod azokat a dolgokat, amit ők....de már felülről is láthatod az eseményeket.....amúgy eléggé korán értél be!
-Tudom-vontam vállat- Úgyhogy most annyi a dolgunk, hogy várunk!
A fiú mosolyogva bólintott. Majd fogta magát, és leült mellém....hosszas beszélgetésbe elegyedtünk.
( hogy miről beszélgettünk, és hogy mi történt később a ma korán reggeli események után, megtudhatjátok a folytatásból! :-) )
Kiwi, a viking
Nagyon tehetséges fanfic író vagy. De légyszi ne írd oda mindig hogy Kiwi a viking.
VálaszTörlés