naplórészlet 4

Vasárnap: Csak egy, csak EGY nyugodt estét akartam!! Egy olyat, amikor Takonypóc nem jön el, és nem akar mindenképp velem lógni.. Jó oké, nem rosz fej, hogy ennyire izgatom, de én....nem is tudom...nem ilyen "szorosra" értettem ezt a kapcsolatot....Vagy ez lenne "A járás"? Olyan, hogy a társad minden alkalommal benéz hozzád, és úgy körberajong, hogy már mozdulni se tudsz?! Igen?
IGEN?!
Ha igen.......akkor nem is rosz dolog! :-)
Már az, hogy többen is szeretnek, hogy egy csomó barátod van!....Akkor én milyen szerencsés is vagyok! :-)
Namindegy, este lehet, hogy még írok, most mennem kell, Hablaty hívott minket egy kis falu-figyelő-őrjáratra!

Este 11 órakor:

HUH!....mi minden belefér egy napba!
Most is teljesen le vagyok döbbenve.....de hogy miért, majd a végén kiderül, kezdjük az elején:
Hablaty délelőtt összehívott mindenkit, hogy menjenek egy kört, nézzünk már szét, hogy béke van- e a faluban.
" Végre valami igazán sárkánylovasoknak való csapatmunka!"- gondoltam magamban boldogan, és még azt se bántam, hogy a folyton csacsogó ikrekkel kerültem össze....vagy talán mégsem így volt?
- Kiwi! Mit fogsz csinálni ma etse?- kérdezték egyszer tőlem.
- Nos, öööm.....hát lefekszem, és elalszom,  mint minden este!
A lány gyanakodva összehúzta a szemét. Honnan tudta, hogy nem mondok igazat?!
- Jól van na, előtte bulizok egy kicsit!
" Remélem ezzel kielégítettem! Többet nem-!"
- Buli?-kapta fel a fejét Fafej.
- Na, és kivel?- érdeklődött tovább Kőfej, aki nem hagyta annyiban a dolgot.
De már nem tudta meg a válaszomat,mert eközben visszaértünk az arénába, és be kellett számolnunk az állapotról:
Minden békés, és szokványos!

Nem tudom, de én nagyon félek Kőfejtől. Ha rájön, hogy mi Takonypóccal esténként együtt vagyunk, az azért eléggé cikis lenne, Főleg úgy, hogy Kőfej sose tudja pontosan mit akar.....csak egy dolgot: hogy mindenképp bizonyítékot keressen.
Úgyhogy én személy szerint nem tudom mit tegyek, jobb ha óvatosabb leszek.

Namindegy, visszatérve az eseményekre:
Ma persze Takonypóc benézett hozzám. Nem volt nagy kedvem ugrabugrálni, de hát én túl vajszívű vagyok, nem mertem NEMET mondani.
- Na akkor? Mire ropjuk?- csapta össze a kezét Takonypóc.
- Várj, előbb bereteszelem az ablakokat!- pattantam fel, és besötétítettem mindent.
- Na de minek?- értetlenkedett Takonypóc, majd egy percre felderült a képe, mert valami nagyon furi dologra gondolhatott- Valamire készülsz, miii?
- NEM!....csak fő az óvatosság!
Opálnak résnyire kinyitva az ajtót kiengedtem őfelségét Kampóval: tapasztalatom szerint kedvelik egymást. De vajon mennyire? Na mindegy!
- Mondjuk kezdjük electroswingel!
Ő csak bólogatott kajánul, és beálltunk.
MP4-emen direkt egy olyan számra tekertem, amiben arról énekel a csajszi, hogy a fiúk olyan pökhendiek, és nagyképűek, meg hogy a lánnyokkal így, meg úgy.....namindegy, jó hogy angol, mert így Takonypóc nem igen értett belőle semmit, és én hangosan énekelhettem tánc közben....és ekkor vettem észre, hogy nemcsak a külsőm változott meg Hibbantra érkezésem óta, hanem az énekhangom is ( bár ezt már egyik napon tapasztaltam), de ez így olyan jó! X-):

Ez után ez jött, amikor Takonypóc megint megcsillogtathatta, hogy Ő milyen egy......hagyjuk is! Tudjátok!:

Ez után egy kis modern tánc:

- Na, tudsz valami újjat is?

- Hogyne! Miért tőlem kérdezed?

- Csak....mert olyan szép vagy!

- Ah, sok az összefüggés *nevet*

- Mi a sok? Ne beszélj ilyen bonyolult dolgokról, elkopik a szád!

- HAHAHAHHAHA, micsoda halagyú vagy te *vállraverés*....

- Akkor?

- Találjunk egy olyan számot a zenélő zsebemből, ami olyan....mintha rólunk szólna! Na?

- Hát...jó, de remélem nem tart sokáig!

Végül megtaláltuk ezt, amit kiabálva énekeltünk: hol én, hol ő, hol MI. Közben még a lábujjaink is rongyosra kophattak.

( nekem most ez a kedvenc számom! B-D )

Hé, a fiatalabb évek alatt egyszer
Amikor minden árnyékunk eltűnt
Az állatokból előjött a játékosság
Hé, amikor szemtől szemben vagyunk a félelmeinkkel
Megtanultuk a leckénket a könnyek által
Tudtuk, hogy az emlékek soha nem halványulnak el

Egy nap apám - azt mondta nekem
"Fiam, ne hagyd hogy elillanjon"
A karjaiba vett, hallottam, ahogy azt mondja
"Amikor idősebb leszel
A vad életed a fiatalabb napokon fog tovább élni
Gondolj rám, ha épp félsz

(Refr:)
Azt mondta
"Egy napon magad mögött fogod hagyni ezt a világot
Szóval úgy éld az életet, amire emlékezni fogsz"
Az apán ezt mondta, amikor még gyerek voltam
Ezek azok az éjszakák, amik soha nem halnak meg
Apám ezt mondta,

[Instrumental]

Amikor a viharfelhőkből elkezd zuhogni az eső
Meggyújt egy tüzet, amit nem tudnak eloltani
Belefaragják a nevüket azokba a ragyogó csillagokba
Azt mondta,
"menj kockáztatni a messzi túlsó partokon
Ne hagyd el ezt az életet, ami a tiéd.
Hazavezetlek nem számít hol vagy"

Egy nap apám - azt mondta nekem
"Fiam, ne hagyd hogy elillanjon"
Amikor még csak gyerek voltam, hallottam ahogy azt mondja,
"Amikor idősebb leszel
A vad életed a fiatalabb napokon fog tovább élni
Gondolj rám, ha épp félsz

(Refr:)

Ezek azok az éjszakák, amik soha nem halnak meg
Apám ezt mondta,
Hey hey

- Hű, ez jó volt!- ültem le szuszogva, de nem tudtam abbahagyni a dal dudorászását: olyan igaz!- Van egy őrült ötletem!

- Na mi az bébi! A TE őrült ötleteid CSAK jók lehetnek!

- Most ÉN kísérlek haza TÉGED!

- TE?! ENGEM?!....ez nem fordítva szokott történni?

- Miért? Baj volna?- mondtam, és úgy tettem, mintha NAGYON DE NAGYON megbántódtam volna...

- Nem, dehogy, miért ne?- vigyorodott el Takonypóc, és máris ment ki hogy Kampóra ugorjon- De előbb Te gyere velem!

- Na és miért?

- Mert megnézzük a kivilágított Hibbantot! Ezek a dilisek már most kirakták a színes mécseseket az ablakba. Nagyon királyul néz ki!

- Oksa!- egyeztem bele, és felpattantam Opálra, de Takonypóc megragadta a karom:

- NEM, szó se lehet róla!

- Na de-!

- Te most mögém ülsz! Oda, Kampóra!

Vállvonással jeleztem, hogy nincs ellenemre.

Így, kettesben Kampón ( mellettünk Opállal) néztük a piros-zöld-kék pöttyös esti falucskát: gyönyörű látvány volt!:

Már a srác háza előtt álltunk.

- Na, megint egy menő estét töltöttünk el!- jelentette ki- De áruld el már nekem, miért fedted be az ablakokat?

- Hát....nem tudom! Mert gyagya vagyok!- nem akartam beleavatni az elő-történetbe.

- Mindegy is!- ölelt át- Gyere ide hozzám!

Tudtam mit szeretne....Már nyújtottam is a nyakamat felé

,TOCCS!,

Ijedten rántottuk ki magunkat egymás karjából, és néztünk a hang irányába:

 Az ijesztő hang okozója Opál, és Kampó volt, akik épp a halat öklendezték ki egymásnak:

Hát ennyire bírják egymást! :-)

- Nicsak Opál, komálod Kampót?- nevettem.

- Vagy már meg is környékezted?- csatlakozott Takonypóc is- Jó csődör vagy! Csak így tovább!

- Öööm....nem biztos, még azt se tudjuk Opál fiú-e, vagy lány!

- Áh, mindegy is!- legyintett a srác, és újra magához rántott, de olyan erősen, hogy nekidőltünk a falnak.

- AU!!- jajdultam fel.

-  Ez sehogy se akar összejönni!- tanakodott Takonypóc- Na de majd máskor!.....Akkor majd úgy!....Na jóéjt bébi!

- Ja, amúgy van egy kérdésem!- szóltam utána.

- Mi lenne az?

Egy ideig vártam, és fontolgattam, hogy tényleg föltegyem-e. Végül megtettem:

- Te tényleg szeretsz engem, vagy csak-!

De Morgópóc üvöltése áthatotta az utolsó szavakat, amiért Takonypócnak be kellett rohannia a házba.

"Ah, francba!"-szomorodtam el.

De máris egy sunyi, de jó ötletem támadt.

- Opál! Van kedved leskelődni?

- *Igeeeeen!....de mit leskelődünk?M*

-  Kilessük Takonypócot!

-*Aaaj, pont őt? De miért?*

- Mert, hát....ööm, tudod...érdekelne, hogy valóban szeret-e engem, vagy csak megjátssza...ezt fontos lenne tudnom mert....

Ekkor már az ablak alatt guggoltam, és a megfelelő pillanatban elkezdtem a kukkolást.

És amit ekkor hallottam, és láttam nagyon meglepett, és szíven ütött.

Takonypóc azonnal az íróasztalához rogyott, és a ceruzáját kezdte pöckölgenti, majd a másik égre néző ablakra nézett egy nagy sóhajtással.

- Micsoda nő!....

Egy fiókból egy wodoobabához hasonló valamit vett elő, vagy nem is: A RAJZOMAT!!

EGY RAJZOT RÓLAM!!...

Egy eléggé érdekes rajzot rólam....

Barna lobogó hajam volt, és vékony kis testem: egy pálcikaember simán a nővéremnek hívhatott volna.

- Ilyen csajszit még nem pipáltam!- folytatta a magában beszélést- Micsoda....egy Amazon....valaki, aki igazán csíp engem.....és én is őt, ő nem egy közönséges.....úristen, tényleg szerelmes vagyok!

És a szőrméjét megsimítva, és megrázva továbbgyönyörködött a rajzocskában.

- Nem ez nem szerelem---valami....AH, miket beszélek! Én Jorgerson vagyok, nem egy nyálas...nyápic!

Egy nagy dobbanással felállt, majd újra visszarogyott.

- De akkor se bírnám ki nélküle....öööm, hát, emmm.....: Szeretem, na!

"SZERETEM?!"

Atyaég!.....ez...ez....furi!

Ő, a Nagy Csajozós?!....Engem?!

Na ne.....hűha!

Ő, aki úgy csapta Asztridnak a szelet anno, és az, aki hiába növesztette az arcszőrzetét Kőfejnek?...Aki minden lányhoz úgy megy oda: " Szeva bébi, mizujs, lógnál velem?!"....

Döbbenten halgattam azt a kis szerelmes dallamot, amit dudorászott:

(Egy sor belőle magyarul:

Tudom, ez milyen érzés

Tudom, ez milyen érzés

A csillagokon úszok, amikor látom őt

És nem kell levegő, mert én őt lélegzem.

saját fordítás)

- *Na? Miket tudtál meg?*-ugrált körülöttem Opál izgatottan- *Mit? Mit?*

Én csak egy csöndeset sóhajtottam.

- Inkább nem mondom el.

- *De légyszi!*

- NEM!

-*Hát jó, de ne légy ilyen haragos!*

Megsimogattam a buksiját, és most....itt vagyok, az ágyamon, és.....kétségbe vagyok esve.

Én kedvelem őt.....

Ő IMÁD engem, és folyton velem akar lenni....

Kőfej pedig mindent akar tudni.....

Mi lesz itt?....

Mindegy is, inkább gondolkozom....ilyen dolgokon például:

Kiwi, a viking