61 Évadnyitó sárkányverseny 1.rész.

A jeges, burokba fagyott hó nagyot reccsent a talpam alatt. Az idő fantasztikus volt, ahogy a kedvem is, ezért énekeltem teli torokból a "Forró tél"-t
"Nem is télnek nevezném ezt a pár hónapot!"- gondoltam -"De mindegy is, legalább vége van!"
Megálltam, és nagyot szippantottam a levegőből, ám hirtelen valaki elfedte a szememet hátulról.
- Héj!! Eressz el!!- markoltam meg a fogvatartó kezét, és megpróbáltam leszedni magamról.
- Kiwi! Nyugi csak én vagyok!!
- Ki az az én?- fordultam hátra. De nem láthattam meg ekkor sem, mert az a valaki még mindíg nem vette le a kezét az arcomról!
- Én!! Hablaty!!
- Jaaa, akkor jó!- nyugodtam neg- De mit akarsz?
- Valamit! Meglepetés lesz!
- TÉNYLEG?....Na, de mi lesz az a meglepetés!
- Ne hidd, hogy elmondom neked!- nevetett Hablaty.
- De érdekeeel!!
- Na, hagyd abba már! Inkább indulj el, én majd mondom hova fordulj!
- Neeeem, ez így nem lesz jó! Muszáj így mennem?
- Igen! Nem láthatod meg, hova viszlek!
- Hát jó!...
És Hablaty elindult velem...valahova

***

Már vezetgetettengem egy ideje, amikor hirtelen arra lettem figyelmes, hogy alig hallok valamit:
- Mi történt?...-torpantam meg hirtelen.
- Csak betömtük a füledet!- szabadította fel  az egyiket Hablaty, majd rögtön vissza is tette a pamacsot.
- Na, és ez minek kell?
- Hogy ne hald kint a zajt!
Magamban csináltam egy hisztérikus szemforgatást:
- Oké...inkább siessünk!
- De már meg is érkeztünk!- mondta Hablaty, és végre újra tisztán hallottam - Itt van Asztrid, Halvér, Takonypóc, és az ikrek is!
- Szeretném látni őket!- jelentettem ki - Engedd el a kezed a szemem elől!
- Nem lehet! Tarts lecsukva!
- Oké...!
Nem is értettem, miért helyeseltem annyira. Ott ültem, és vártam, hogy mit csinálnak majd velem. Az agyam is azon zakatolt, hogy mi lehet ez az egész...
Hirtelen valami hosszúkás dolog hozzáért az arcomhoz.
- JUJJ!- sikkantottam- Ki fogdos!?
- Ne óbégass! Én vagyok, Asztrid!
- Tényleg? De mit csinálsz az arcommal?
- Megpróbálnám befesteni, ha engednéd!- jegyezte meg idegesen- De most kimentem a vonalból! Le kell mosni az arcod!!
és belenyomott egy vizes szivacsot a képembe. Kösz Asztrid, Igazán, tényleg!
- Nade miért fested-?-nyitottam volna a számat, amikor fafej elhallgattatott.
- Befognád végre?...Csak rád várunk, de te húzod az időt a dumálással!
- Lehettél volna kedvesebb is, de oké: csöndben maradok!...
...
- Kész!
- Máris?- pattantam fel- Na, és mi van rajtam?
- Narancssárga-citromsárga hullámok!
- WOW! A kedvenc színeim! Na, és hogy festek?
- Nagyon menőn!- mondta Hablaty, és Takonypóc egyszerre.
- Akkor? Mostmár kinyithatom a szemem is?...
- NEM!
- Bakker...
- Mit mondtál?
- Valami csúnya szót...jobb, ha nem értitek! Akkor vezessetek tovább!- morogtam.
Ahogy botorkáltunk előre, a zaj egyre erősödött. Az ujjaimat valamilyen kötélre kulcsolták.
- Ez Opál kötőfékje!- szólalt meg Kőfej.
- OPÁLÉ?- lepődtem meg- Ő is itt van?!
- Igen, de ne zajongj! Amíg te az erdőben szökdécseltél, mi szépen elhoztuk ide, és kifestettük! :-)
- Ebből elegem van!! Mondjátok már meg, HOL IS VAGYOK!!
- Most te is meglátod! Három, kettő, egy!
A kiskapu, és a szemem is kinyílt. Nem hittem el, amit láttam:
Bárányok, őrjöngő tömeg, szállingózó por...EGY SÁRKÁNYVERSENYEN VAGYOK!!!
- Na, milyen?- érdeklődött Fafej- Cool?
- Igen!...Igazán, cool!